Napelem - Mit jelent a szaldó elszámolás, gyakorlatban?

2021.07.24

Azok, akik még nem rendelkeznek napelemes rendszerrel talán még nem ismerik miként is történik a napelemek által megtermelt és fel nem használt energia elszámolása a szolgáltatóval. Jelen írásunk éppen ezt a témakört járja körül a jelenleg érvényben lévő szaldó és a jövőbeli bruttó elszámolás vonatkozásában.

Azt mindenesetre tudni kell, hogy egy napelemes rendszer termelése nem egyenletes az év folyamán, vannak időszakok, amikor keveset, és vannak hónapok, amikor kiemelkedően termelnek a napelemek.

A szaldó elszámolás rendkívül kedvező feltételeket szab a termelő-fogyasztók számára, így érthető volt a riadalom a máig nem tisztázott bruttó elszámolással kapcsolatban. Ám a június 30-án megjelent Magyar Közlöny jó hírt hozott azok számára, akik az Otthonfelújítási Támogatással tervezik megvalósítani napelemes rendszereiket. Lényeg, hogy egyelőre marad a szaldós elszámolás mindenki számára!

Mit jelent a szaldó elszámolás?

A szaldó elszámolás megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy első körben tisztázzuk mit is jelent ez a kifejezés. A szaldó olasz eredetű szó, ami egyenleget jelent. A napelemes rendszerek esetében ez annyit tesz, hogy a meg- és betermelt, valamint a hálózatról vételezett energia közötti különbség, vagy éppen egyenlőség. A napelemek esetében ez éves szinten kerül összevetésre, és az így kapott egyenleget kell megtérítenie az adós félnek.

A napelemes rendszer az év folyamán folyamatosan, de nem egyenletesen termel, ezért is fontos, hogy éves szinten kerüljön mérlegre a termelés. A termelő-fogyasztóknál három eshetőség állhat fenn:

    • a betermelt és a hálózatról vételezett energia kiegyenlíti egymást,
    • a betermelt energia meghaladja a vásárolt áram mennyiségét,
    • a betermelt energia mennyisége elmarad a hálózatról vételezett mennyiségtől.

Mindhárom esetben egyeztetni kell a szolgáltatóval, és ez tulajdonképpen az elszámolás lényege.

A szaldó elszámolás gyakorlata

Ahogy korábban már utaltunk rá, a szaldó egy igen kedvező elszámolási forma. A szaldó elszámolás alkalmazását a kétirányú (oda-vissza) mérőórára teszi lehetővé, ami folyamatosan nyomon követi a betermelt és a hálózatról vételezett energia mennyiségét. Mint tudjuk a napelemes rendszerek működése erősen időjárás függő, így amikor a napelemek többet termelnek, mint amire a háztartásnak szüksége van, akkor a többletáram bekerül a hálózatba. Amikor viszont a napelemek kevesebbet termelnek, akkor a hálózatról szükséges kielégíteni a szükségleteket. A szaldó elszámolás esetében ennek a kétirányú folyamatnak az egyenlege adja az elszámolás alapját. Vagyis a betáplált és vételezett árammennyiség különbözetét kell a termelő-fogyasztónak megfizetni.

A szaldó elszámolás lépései

Az alábbiakban ismertetjük, hogy miként is működik a szaldó elszámolás, milyen lépései vannak:

  1. Első lépésként a tervezett napelemes rendszert engedélyeztetni szükséges a hálózati engedélyesnél,
  2. Végre kell hajtani a telepítést, és erről tájékoztatni kell a területileg illetékes szolgáltatót,
  3. A szolgáltató lecseréli, vagy átprogramozza a mérőórát, amennyiben csere történik, akkor a korábbi időszakot le kell zárni és el kell számolni,
  4. Módosítani szükséges az elszámolás módját úgy, hogy a napelemes rendszer mérete és a fogyasztás viszonya alapján megfelelő havi általány kerüljön megállapításra,
  5. Az újonnan megkötött szerződés alapján a szaldó elszámolásra évente egy meghatározott időpontban kerül sor az egyenleg alapján.

Nézzünk is egy példát a gyakorlati alkalmazásra:

A jelenlegi elszámolási rendszerben az áram ára nagyjából 38 Ft, ami tartalmazza az áramdíjat (kWh alapon), a rendszerhasználati díjat és az ÁFA-t. A kiegyenlített esetben (fogyasztás = termelés) a szolgáltató ugyanezen az áron veszi át a betáplált energiát, így kWh-kWh alapon történhet az elszámolás.

Vegyünk egy családot, akinek a fogyasztása 6 000 kWh évente, ami 228 000 Ft-os villanyszámlát jelent (vagyis havi 19 000 Ft-ot).

Ahhoz, hogy ezt a fogyasztást kiválthassák telepíteniük kell egy nagyjából 5 kW-os napelemes rendszert, ami optimális esetben pont fedezni tudja a fogyasztásukat. A fent ismertetett folyamat után életbe lép az éves szaldó elszámolás.

Felkerül a napelemes rendszer, módosul a hálózati csatlakozási szerződés a család és az áramszolgáltató között, és elkezdődik az éves szaldós elszámolás. A család napelemes rendszere az éves termelés (6 000 kWh) 40%-át, vagyis 2400 kWh-t fogyaszt el azonnal, 60%-át, 3600 kWh-t pedig betáplál a hálózatba, majd visszavásárolja ezt a többletet olyankor, amikor a rendszer alulteljesít.

Mivel a család és az áramszolgáltató is 38 Ft-ot fizet az áramért az éves elszámoláskor 0 Ft szerepel a villanyszámlán. Ugyanezt szemlélteti az alábbi táblázat is:

Amennyiben a család napelemes rendszere 1 800 000 Ft-ba került, akkor a következő megtérüléssel számolhatnak:

Mivel az éves villanyszámla 228 000 Ft volt, így ennyit is takarítottak meg. A megtérülés idő tehát 1 800 000 Ft / 228 000 Ft = 7,9 év lesz.

Mi történik többlettermelés esetén a szaldó elszámolásban?

A jelenleg érvényes szaldó elszámolás esetén előfordulhat, hogy az éves számvetésnél kiderül, hogy az adott napelemes rendszer többet termelt, vagy éppen szükség volt a hálózatról való energia vásárlására. Utóbbi esetében nincs más teendő, mint a szolgáltató által kiszámlázott energiát kifizetni. Amennyiben viszont többlettermelés volt, akkor érdekesebbé válik a történet. Ebben az esetben az alábbi 3 utat lehet választani:

  1. A lakossági ügyfelek kérvényezhetik, hogy az áramszolgáltató fizesse ki a többlet, betermelt és fel nem használt energiát. Ehhez nem kell mást tenni, mint a szolgáltatók oldalán elérhető két nyilatkozatot kitölteni és megküldeni a megadott címre. Ügyelni kell a papírok pontos kitöltésére, amit a szolgáltató le is ellenőriz, majd kiutalja a kalkulált összeget a megadott számlaszámra.
  2. Kiszámlázható a többlettermelés a szolgáltató felé, viszont ebben az esetben adófizetési kötelezettség áll fenn, amit a visszaigénylő kötelezettsége megfizetni.
  3. A többlet átvonszolható a következő évekre, mivel annak kifizetése az elszámoló számla kiállításától számított 2 éven belül lehetséges. Így ha az azt követő években megnövekszik a fogyasztás akár ki is egyenlítődik az energiamérleg. Arra viszont mindenféleképpen figyelni kell, hogy ha az igényt nem jelentik be időben, akkor a kifizetés lehetősége elveszik.

Amikor a kifizetésen gondolkodunk érdemes azt is mérlegelni, hogy 2020-ban 1 kWh áramért nagyjából 38Ft-ot fizetett a termelő-fogyasztó, míg túltermelés esetén a szolgáltató csak 13-15 Ft/kWh díjat fizetett meg. Vagyis érdemesebb felhasználni a többletként megtermelt energiát (pl.: egy klíma beépítésével), mintsem kifizettetni azt.

A szaldó elszámolás előnyei

A szaldó elszámolás előnyei közül talán az egyik legfontosabb, hogy jól tervezhetővé válik a beruházás megtérülése, hiszen tudjuk, hogy mennyibe került a rendszer, nagyjából mennyi áramot tudunk vele megtermelni, és így mekkora havi költségtől szabadulunk meg a villanyszámla-mentességgel.

Az éves szinten történő elszámolás pedig lehetővé teszi azt, hogy a borúsabb, kevesebb napsütéses óraszámmal jellemezhető időszakokban (tél, késő ősz) jelentkező termelési hiány kiegyenlítődjön a tavaszi és nyári többlettermelés által. Havi elszámolás esetén előfordulnának hónapok, ahol jelentős lenne a villanyszámla, mert nem volt elegendő a napelemes rendszer termelése, és lennének olyan hónapok is, ahol a jelentős többlettermelés mutatkozna, amit a szolgáltató csak alacsonyabb áron vesz át. Az éves szaldó elszámolással viszont a termelő fogyasztóknak van egy ingyenesen használható energiatárolója, a hálózat, amivel biztosított a viszonylag olcsó áramellátás a szűkösebb energiatermeléssel járó időszakokban is.

A bruttó ezzel szemben kedvezőtlenebb feltételeket szab, ugyanis az elszámolás alapja nem a betermelt és a hálózatról vételezett energia mennyisége (kWh), hanem a betáplált és vásárolt energia közötti értékek különbsége. Vagyis, ha jelentős a különbség a napelemes rendszer által termelt és a hálózatról vételezett áram ára között, akkor jelentősen kitolódik a megtérülési idő annak ellenére is, ha éves elszámolást alkalmazunk. A 2024-től telepített napelemes rendszerek esetében pedig már biztosan csak ezt az elszámolási módot fogják alkalmazni.

2024-ben jön a bruttó elszámolás?

A válasz: igen! Egyre biztosabb, hogy a 2023.12.31-ét követően üzembe helyezett napelemes kiserőművekre már csak bruttó elszámolásban lehet szerződéseket kötni. Továbbá azt is fontos tudni, hogy jogszabály értelmében a határnapig megkötött szaldó elszámolást alkalmazó szerződések nem kerülnek átminősítésre. 2024-től azonban már csak bruttó elszámolás lesz alkalmazható, vagyis a termelő-fogyasztók már nem kWh-kWh alapon számolnak el a szolgáltatóval, hanem egy meghatározott átvételi ár szerint, ami minden bizonnyal jóval alacsonyabb lesz, mint a hálózatról vételezett áram költsége.

Azok akik az Otthonfelújítási Támogatás keretében napelemes rendszert vásárolnak egy kis időre tehát fellélegezhetnek, de hamarosan őket is sürgetni fogja a program zárása. A támogatás ugyanis 2022.12.31-ig áll nyitva, viszont ezen az időpontig nem csak a kivitelezést kell befejezni és a szerződést megkötni, hanem az elszámolást is be kell nyújtani. Mindezért azt javasoljuk, hogy mielőbb indítsa el projektjét, mert szolgáltatói oldalon az engedélyeztetés a dömping miatt jelentősen kitolódhat!

Ha sokallja a villanyszámlát vagy azt tapasztalja, hogy "szökik az áram", kérjen ajánlatot! A kalkulációt követően 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot küldünk.

Cikk forrása: eu-solar.hu/blog